Linkin Park
2007.08.02. 13:12
Crawling - Mászva
A bőröm alatt mászva Ezek a sebek nem fognak begyógyulni Félelmetes, ahogy zuhanok Összezavarodva, hogy mi a valódi
Ez valami bennem, ami húz a felszín alatt Megéve, összezavarva Ilyenkor nincs önuralom, Félek, hogy soha nem ér véget Irányítva, Nem úgy nézek ki, Mint aki újra megtalálja magát A falaim bezárulnak [Bizalomérzet nélkül, Meg vagyok győződve hogy túl nagy a nyomás a cselekvéshez] Már korábban éreztem, hogy ez az út Annyira bizonytalan
A bőröm alatt mászva Ezek a sebek nem fognak begyógyulni Félelmetes, ahogy zuhanok Összezavarodva, hogy mi a valódi
Kényelmetlenség, vég nélkül húzta magát fölém Eltérítve, Elfordítva A saját akaratom ellen, Kívül állok saját magam mérlegelésén Ez így kísért, Nem úgy nézek ki, Mint aki újra megtalálja magát A falaim bezárulnak [Bizalomérzet nélkül, Meg vagyok győződve hogy túl nagy a nyomás a cselekvéshez] Már korábban éreztem, hogy ez az út Annyira bizonytalan
A bőröm alatt mászva Ezek a sebek nem fognak begyógyulni Félelmetes, ahogy zuhanok Összezavarodva, hogy mi a valódi
In the End - Végül
Ez egy dologgal kezdődött Nem tudom miért Nem számít mennyire próbálkoztál Tartsd észben/Megterveztem ezt a rímet Hogy megmagyarázzak kellő időben Mindent, amit tudok Az idő értékes dolog Nézd, elmúlik, amíg kileng az inga Nézd, visszaszámol a nap végéig Az óra ketyeg az élet elmegy (Ez olyan valótlan) Nem vigyáztam, míg Néztem, ahogy az idő kirepül az ablakon Próbálva visszatartani, de még nem ismertem Mindent elvesztegettem csak azért, Hogy lássalak elmenni. Mindent bent tartottam és még próbálkoztam, de minden szétesett Ami jelentett nekem valamit/Végül is emlékezni fogok az időre, amikor Keményen próbálkoztam És messzire jutottam De végül Ez semmit nem számít Le kellett esnem És mindent elveszteni De végül Ez semmit nem számít
Egy dolog, nem tudom miért Nem számít mennyire próbálkoztál- Tartsd észben/Megterveztem ezt a rímet Hogy emlékeztessem magam, hogy Keményen próbálkoztam Annak ellenére, hogy útközben gúnyolódtál velem Úgy téve, mintha a tulajdonod lennék Visszaemlékezve mindig harcoltál velem/Csodálom Hogy ilyen messzire jutottam A dolgok nem olyanok, mint amilyenek voltak Te nem fogsz felismerni többé Aztán nem is azt ismerted bennem vissza De ezek mind visszatérnek hozzám Végül Mindent bent tartottam és még próbálkoztam, de minden szétesett Ami jelentett nekem valamit/Végül is emlékezni fogok az időre, amikor
Bíztam benned Amennyire csak tudtam És ezért Legalább ezt az egy dolgot tudnod kéne....
Keményen próbálkoztam És messzire jutottam De végül Ez semmit nem számít Le kellett esnem És mindent elveszteni De végül Ez semmit nem számít
|